Z és C generáció: elérés, szokások, viselkedésminták – kerekasztal Tusnádfürdőn

2018. július 27-én az alapítványunk képviselői egy tanulmányút keretében kerekasztal beszélgetést tartottak egy olyan témában, amely lényegesen befolyásolja a jövőnket, az elkövetkezendő 10-20 évünket.

Köszönjük Dr. Illés Boglárka helyettes államtitkárnak és Kádár Magor a Babes-Bólyai egyetem kommunikációs szakértőjének az érdekfeszítő beszélgetés valamint a Magyar Ifjúsági Tanácsnak, stratégiai partnerünknek a meghívást.

·         Alapvetés: A valós közösségi tevékenységek csökkennek a fiatalok körében ezek a közösségek inkább virtuális téren jelennek meg. Milyen társadalompolitikai veszélyeket rejt ez, mi a megoldás, kell-e megoldás?

Bármilyen közösségi vagy kulturális tevékenység ma önmagában kihívás, mert valamilyen aktivitást feltételez, valamilyen közösségi vagy egyéni interakciót. Felolvasóestre, színházba, koncertre járni vagy bármilyen valódi közösségi tevékenységben részt venni sokszor erőfeszítés az online társadalom C és Z generációjának. A közösségi aktivitás a fiatalok számára leginkább virtuális dimenzióban értelmezhető, hiszen a közösségi tereket leginkább facebook csoportok vagy blog bejegyzések üzenőfala teszi ki. Egy társadalmi közösséget szervezni, alakítani és nem utolsó sorban vezetni csak valódi közösségi tevékenységgel lehet. Kikből lesznek a jövő döntéshozói, akik aktívan formálják a helyi közösségek életét, részt vesznek helyi, regionális vagy akár országos döntések meghozatalában, ha felnő egy olyan generáció akiknek a közösségi igényeit a virtuális közösségek elégítik ki?

·         Alapvetés: A valódi közösségek megszűnésűvel, átalakulásával a fiatalok közösségi kompetenciái is átalakulnak. Milyen változást idéz ez elő a jövőben, kell-e ettől tartani? Miért aktuális ez 2018-ban a családok évében?

Az emberi kommunikáció virtuális térre történő áthelyeződésével sok minden megváltozik. Ez a kommunikációs stílusban is változást hoz, az egymással való érintkezésben, stb. Ez azonban nem kommunikációs kérdés, hanem azon túlnőve demográfiai, családpolitikai problémákat is felvet, hiszen befolyással lehet a párkapcsolatra, családalapításra, gyerekvállalásra. A népességcsökkenésnek, a családi szerepek változásának, a válások gyakoriságának problematikáját nagyon sok szemszögből kell és lehet vizsgálni, ez a generációs-kommunikációs aspektus a legkevésbé vizsgált terület, pedig nagyon aktuális.

·         Alapvetés: Az anyaországi generáció milyen közösségi mintát, jó gyakorlatot vehet át a határon túli fiataloktól? van-e különbség C generáció között aszerint, hogy a Kárpát-medence melyik szegletében él?

Kutatások és tapasztalatok azt mutatják, hogy egy kisebbségi élő közösségben erősebbek a valós kötődések és valós közösségek, mint a komfort-zónában élő közösségeknél. Igaz-e ez a Z generáció esetében?

·         Alapvetés: Munkapiac és Z generáció. A fiatalok és pályakezdők viselkedése és szokásaik a munkahelyen. Miért van az, hogy a pályakezdő munkába állók jelentős része rövid időn belül kikerül a munkaszervezetből, de még sok esetben a munkapiacról is? Milyen gazdasági és társadalompolitikai hatásai vannak ennek a jelenségnek?

A kérdés arra az alapkutatásra épül, amely kimutatja, hogy a kedvező szabályozási környezet hatására (Ifjúsági Garanciaprogram, EU-s támogatások a pályakezdők munkaszervezetbe való felvételére, stb) a munkapiacra bekerült pályakezdők jelentős része rövid időszakon, egy éven belül ki is kerül a munkaszervezetből. Sok esetben tovább tanulnak, külföldre mennek, de rosszabb esetben a NEET csoport részévé válnak és elindulnak a lejtőn.

Az uniós tagállamok kormányai, felismerve a probléma ifjúsági jellegét, különböző uniós és nemzeti programokkal, szakpolitikai intézkedésekkel próbálnak megoldást kínálni a munkanélküliség generációs jellegére. De mi van azután? EU-s források millióit költjük a munkanélküli fiatalok támogatására, de mindez hiába való, ha nem maradnak meg a munkaszervezetbe..

 

 

Betűméret növelése
Kontraszt beállítása