A NEET fiatalok problémája nem csak Magyarországon, illetve az Európai Unióban vált fontos kérdéssé, hanem a világ más részein is. Kutatásunkhoz kapcsolódóan röviden bemutatjuk, hogy Japánban hogy alakul ez a kérdés.
Japánban is komoly kihívást jelentenek a NEET-ek a társadalom számára. Itt fontos rávilágítani a következő distinkcióra angol és japán fogalomhasználat között. Míg az előbbi magában foglalja a munkanélküli álláskereső fiatalokat is, addig utóbbi definícióján ez kívül esik. Emellett Japánban tovább differenciálják a jelenséget.
Megkülönböztetik a hikikomorikat, akik valamilyen trauma hatására teljesen elzárkóznak a külvilágtól, nem hajlandók másokkal érintkezni, nem járnak iskolába, még a családjukkal sem kommunikálnak legalább féléven át. Az ebbe a típusba tartozó egyének számára komoly veszély, hogy NEET-té válás.
További disztingválás eredményeképp kapjuk meg a freeterek csoportját. Ide azokat soroljuk, akik rendelkeznek ugyan valamiféle bevétellel, de nincs biztos, állandó munkahelyük. Alkalmi munkákból élnek, de helyzetük nyilván bizonytalan, nincs sem társadalombiztosításuk, sem nyugdíjbiztosításuk, azonban nem is tartanak igényt semmiféle szociális juttatásra. Vannak, akik azért kerülnek ebbe a csoportba, mert még nem találták meg a nekik megfelelő munkát, esetleg művészek, akik várnak a nagy lehetőségre, stb.. (A hikikomorik és a freeterek között nincs összefüggés.)
Forrás: Csaplár Zita: Az olajozottan működő rendszer hátulütői: Japán fiatal munkanélküliek c. tanulmánya
Képek forrása: pixabay.com