Kik azok a NEET fiatalok

Úgy gondoltuk, hogy kutatásunk jobb megértése érdekében itt is szükséges bemutatnunk, hogy kik a speciális célcsoportunk. Kutatásunknak minden 15-24 év kor közötti fiatal a célcsoportjába tartozik de kifejezetten nagy hangsúlyt kap a NEET.. Kik is ők valójában??

Kik azok a NEET fiatalok?

Hemingway az első világháború után használta először az elveszett generáció elnevezést, amivel a fiatal felnőttek általános kiábrándultságát igyekezett kifejezni. Ma már természetesen nem ugyanaz a helyzet, ám a NEET (angolul: not in education, employment or training) fiatalok példája tökéletes alátámasztja, hogy miért helytálló még mindig ez az elnevezés. A rövidítés valójában azokra a 16-24 év közötti fiatalokra utal, akik sem oktatásban, sem képzésben nem részesülnek, illetve a munka világán is kívül rekedtek. Ők ugyanis ahhoz a nemzedékhez tartoznak, akik a saját bőrükön tapasztalták meg a gazdasági válság negatív következményeit.

A rövidítés először az Egyesült Királyságban jelent meg 1999-ben, ám mára már az egész világban elterjedt a használata. A középiskolások között 6%-ra tehető a NEET fiatalok aránya, az Eurostat 2017-es adatai szerint azonban az idősebb korosztály esetében jóval aggasztóbb a helyzet: a 20-34 közötti fiatalok több mint 18%-a sorolható ebben a kategóriába, azaz összesen 17 millió fiatalról beszélhetünk. De vajon mi áll a háttérben?

A probléma ezer arca

A NEET fiatalok között gyakori az elszegényedés, a társadalmi kirekesztettség, ám emellett az egész ország gazdaságát visszavethetik a kihasználatlan erőforrások miatt. Az EU tagállamai közül Görögországban és Olaszországban a legmagasabb azoknak a fiataloknak az aránya, akik nem dolgoznak, illetve nem folytatják tanulmányaikat sem.

Figyelemreméltó tény az is, hogy a nőket sokkal gyakrabban, egészen pontosan 8%-kal magasabb arányban érinti ez a probléma. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy ők sokkal inkább meg akarnak felelni a társadalmi elvárásoknak: ezek szerint a nők dolga a család ellássa, míg a férfiaké a pénzkeresés – ismerős gondolatok, ugye? De a munkaerőpiaci egyenlőtlenségek is közrejátszhatnak ebben, vegyük csak például a gyermekszülés utáni munkakeresést – mi tagadás, sok helyen ma már az állásinterjún arra is rákérdeznek, hogy a női munkakereső tervez-e gyermeket szülni a követekző néhány évben!

földrajzi elhelyezkedés is sokat számít: vidéken sokkal gyakrabban előfordul, hogy a fiatalok a munka és az oktatás világán is kívül rekednek.

Nálunk, Magyarországon sajátos helyzet áll fent ezen csoport tagjait tekintve, hiszen igen magasnak mondható a közép- és felsőfokú végzettségűek aránya, ám a legnagyobb kihívás természetesen a hátrányosalulképzett fiatalokra vár. Sok esetben ugyanis nemcsak a képzettség hiánya, vagy épp a munkanélküliség a probléma, hanem a motiváció hiánya („nekem aztán mindegy”), az önértékelési zavarok („mások jobbak ebben nálam”), illetve a kilátástalanság („úgyem tudok kitölrni innen”), ami miatt nem tudnak bizakodva a jövőbe nézni – biztosan ti is találkoztatok már olyan korotokbeli fiatallal, akit nem igazán motivált semmilyen jövbéli terv.

Mi lehet a megoldás?

Az Edunet Erasmus+ projektje 2014 óta foglalkozik azzal, hogy megoldást találjon a modernkori elveszett generáció helyzetére. A tréningprogram szervezésében hazánk lengyel, skót, illetve német partnerekkel karöltve vesz részt. Célja elsősorban az, hogy a hagyományos oktatási módszereken túl, játékos gyakorlatok segítségével fejlesszenek olyan fontos készségeket, mint például a problémamegoldás, a döntéshozás, az üzleti gondolkodás, vagy épp hajlandóság a tanulásra, hiszen ezekre mind-mind nagy szükség van a munkaerőpiacon.

Az Együtt Európáért Alapítvány kutatásának legfontosabb kérdése a miért? Vagyis a motivációk, életcélok, migrációs szándékok feltérképezése.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Betűméret növelése
Kontraszt beállítása