A The NEEDs of the NEETs – Határokon átívelő generációkutatás című, EFOP-5.2.2-17-2017-00016 azonosítószámú projekt lezárását követően ez alkalommal meghívtuk a partnereinket egy kerekasztal-beszélgetésre, így is elősegítve a szervezetek közötti további együttműködést. A jelenlegi nehézségek ellenére szerencsére több partnerünk is elfogadta a meghívást és részt vett az eseményen, ezzel még színesebbé és emelve a színvonalat.
A kerekasztal két fő témája a koronavírus közösségekre való hatása és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet jóvoltából kidolgozott úgynevezett ifjúsági problématérkép volt. A résztvevők bemutatták azt, hogy a Magyarországon élő és a külhoni magyaroknak ugyanazokkal a problémákkal kell szembenézniük és a közösségi élet is hasonló tendenciák szerint alakul.
A digitális oktatás és otthoni munkavégzés következtében digitális fejlődés figyelhető meg, ám nagy problémát jelent a személyes kapcsolatok hiánya. Ezen kívül sajnos nem mindenhol van mód az otthoni munkavégzésre a gyenge minőségű internetkapcsolat következtében. Zachar Pál szerint a magas lefedettség és a jó minőségű hozzáférés kulcsa lehet a helyben való boldogulásnak. Ferenc Viktória hozzátette, hogy a kutatások azt mutatják, rengeteg családban problémát okozott a digitális eszközök, vagy a megfelelő tanulási környezet biztosítása. Ez pedig oktatási szegregációhoz vezet, a gyengébben teljesítő, osztálytól lemaradt gyermekek felzárkózása így szinte lehetetlen. Pásztor Ildikó ezzel kapcsolatban személyes tapasztalatokat is megosztott a hallgatósággal.
Vita Emese a járvány szociológiai és pszichológiai következményeit vizsgálta. Eredményei azt mutatják, hogy a fiatalok által az online térben töltött idő jelentős mértékben megnövekedett, ám ezt maguk a megkérdezettek is negatívan értékelték. Pozitív következményként azonban sok fiatal számolt be a családdal töltött idő és minőség tekintetében javulásról.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a jól működő köznevelési intézményeknek és alapvetően a fejlett infrastruktúrának nagy szerepe van az ifjúság helyben tartásában.
Ezt követően egy 2020-ban készült problématérképet mutattak be a szakértők, amelyből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a fiatalok elvándorlásának a fő motivációja általánosságban nem az alapvető anyagi jólét, sokkal inkább az átfogó jólét és a kiszámíthatóság növeli a migrációs szándékot. A Magyarországon és a határon túl élő fiatalok is problémaként jelölték meg a társasági élet hiányát, ám nagy különbség látható, ha azt vizsgáljuk, hogy a fiatalok olyan településen élnek, ahol van lehetőségük helyben tanulni az érettségiig, vagy nincsen helyben közoktatási intézmény és már fiatal korukban is ingázni kell. Számos előnnyel jár tehát az, ha egy településen van helyben bölcsőde, óvoda, iskola. Egyrészt csökkenti a szülők terheit, másrészt pedig segíti a közösségeket szorosabbra fűzni.
A kerekasztal beszélgetésen rengeteg hasznos kutatási eredmény hangzott el, amely hozzájárul a projekt céljának eléréséhez, így a fiatalok helyben tartásához. Mindenki új tapasztalatokkal gazdagodva térhetett haza. A partnerekkel való kapcsolattartásunkat a továbbiakban is tervezzük folytatni legkorábban tavasszal.