Amire leginkább érdemes figyelemmel lenni az a NEET sokrétűsége. Ebbe a kategóriába számos egymástól gyökeresen eltérő háttérrel rendelkező csoport is tartozhat. Olyan mélyszegénységben élő fiatalokról is szó lehet, akik kiestek az iskolából, de a rossz lehetőségek miatt nem találtak munkát a környezetükben, és elmenni sem tudnak, de olyan fiatalokról is, akik jómódúak, nem akarnak tanulni, és lehetőségük van otthon maradni a szüleik anyagi költségén (vagy akár saját tartalékaik miatt), anélkül, hogy a munkaerőpiacra be kellene lépniük. Technikailag mind a két csoport a NEET kategóriájába tartozik, de egészen eltérő sajátosságokkal. E két „véglet” között is számos további csoport lehetséges, és mindig érdemes megnézni azt, hogy mi van az adott fiatalok helyzete mögött. Ezen kívül is egészen eltérő lehet a társadalmi-kulturális környezete a NEET fiataloknak az egyes kontextusokban. A fejlettebb illetve nagyon GDP-vel rendelkező országokban egészen mást jelenthet nem bekapcsolódni a munkaerőpiacba mint a gazdaságilag kevésbé fejlett országokban. Az ifjúsági kultúrának pedig vannak nemzetközi trendjei, de a fiatalok kulturális világa helyileg szintén sokféle sajátosságot mutathat, ami miatt nem mindig adaptálható egy-egy kezdeményezés egy az egyben. Ezeket a kritériumokat érdemes és fontos figyelembe venni a jógyakorlatok „átvétele”, adaptálása során, és erre utalunk is ebben a felsorolásban.
A különbségek ellenére vannak nemzetközi kutatások, amelyek igyekeznek feltárni a NEET fiatalok általában jellemző helyzetét. Az OECD dokumentuma (OECD, 2016) például felsorolja, hogy mik azok a tulajdonságok, amelyek gyakoribbak, jellemzőbbek a NEET csoportba tartozó fiataloknál: aluliskolázottság, az alacsony szocio-ökonómiai státusz, problémás egészségi állapot mind rizikófaktorok, nagyobb az esélye a nőknek ebbe a helyzetbe kerülni, nagyobb arányban nem élnek a szüleikkel ezek a fiatalok. Ami szintén kiderül, hogy bizonyos nem kognitív készségek hiánya vagy alacsonyabb szintje is hozzájárulhat az oktatásból és munkaerőpiacról való kieséshez. Olyan személyiségvonások pedig mint a lelkiismeretesség, érzelmi stabilitás és nyitottság új dolgok megismerésére hozzájárulnak ahhoz, hogy egy fiatal bent maradjon az oktatásban vagy a munka világában. A NEET fiatalokonál gyakran megjelenik ezen vonások alacsony szintje. Végül nagyon fontos adat, hogy a NEET fiatalok egy jó része nem is keres munkát. Ennek több oka van: úgy gondolja, hogy nem is találhat, egészségi állapota miatt nem tud, valamilyen függőség miatt nem keres, stb.
Ezek az adatok azért fontosak, mert orientálják azt is, milyen jó gyakorlatok válhatnak be a NEET fiatalok különféle csoportjainál. Az jól látszik, hogy nem csak a közvetlen okokra érdemes koncentrálni, hanem olyan indirektebb tényezőkre is mint a motiváció, személyiségvonások.
Ennek a beszámolónak nem célja, de szintén érdemes figyelembe venni a jó gyakorlatokat körülvevő szakpolitikai intézkedéseket. Ezeket jól összefoglalja a Good practices (é. n.) tanulmány. Az írás számba veszi az különféle intervenciókat öt csoportra osztva azokat:
- a korai iskolaelhagyást megelőző,
- a korai iskolaelhagyókat visszaintegráló,
- az iskola és munka átmenetet segítő,
- a munkavállalást elősegítő,
- a munkavállalás logisztikai és gyakorlati akadályait elhárító
intézkedéseket. A helyi jó gyakorlatokat érdemes elhelyezni a szakpolitikai kontextusban is: építeni a meglévő intézkedésekre, kihasználva azokat, vagy adott esetben a döntéshozóknál jelezni ezek hiányát, nem megfelelő működését. Ezekhez kapcsolódva lehet ugyanis a legjobb eredményt elérni ezen a területen, mivel a NEET fiatalok helyzete is alapvetően rendszerszintű problémát jelent.