Az Együtt Európáért Alapítvány „THE NEEDS OF THE NEETS – KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR FIATALOK HELYBEN BOLDOGULÁSA” címmel rendezett konferenciát 2020. 09. 29-30-án, Hollókőn.
A konferencia második napját Vitályos Eszter, az EMMI Európai Fejlesztésekért Felelős államtitkára nyitotta meg videoüzenetben. Köszönetet mondott az Alapítványnak az esemény megszervezéséért, és kiemelte a kormány fiatalokat támogató intézkedéseit, valamint hitet tett amellett, hogy az idősebbek feladata az ifjaknak jövőképet, perspektívát, esélyt teremteni. Arra biztatta a fiatalokat, hogy legyenek jó példák a környezetük számára, mutassák meg, hogy nekik sikerül elérni céljaikat, és találják meg helyüket Magyarországon, a Kárpát-medencében. Ezt követően Erdős Szabolcs, az Együtt Európáért Alapítvány alapítója köszöntötte az offline és az online résztvevőket egyaránt.
Elmondta, hogy tevékenységük a gyerek – ifjúság – család tengelyen mozog, melynek kapcsán számtalanszor szembesültek a Z generációs jellemzőivel, eltérő kompetenciáival, melyekhez alkalmazkodnunk kell. Ez az oka a kutatás megvalósításának, célja pedig a fiatalok vidéken tartásával a jövő formálása, magasabb életszínvonal elérése, melyhez kapcsolódóan az Alapítvány a jövőben is tevékenykedni fog egy, a jelenlegi eredményekre építő kutatás és projekt keretében.
Rácz Zsófia, az EMMI Fiatalokért Felelős helyettes államtitkára sajnálatosan nem tudott részt venni a konferencián, helyette Mohay Gergely, az EMMI Ifjúságügyi Programok Osztályának főosztályvezetője mondott köszöntő beszédet. Elsőként a konferencia másnapjától működő új minisztériumról ejtett szót, mely a családok, ezen belül pedig a fiatalok védelmére, támogatására jött létre. Nógrád megye munkaerőpiaci problémáiról tett említést, illetve az itt élő NEET fiatalokról. Országos viszonylatban azt láthatjuk, hogy a 18-29 évesek 13,2 %-a volt NEET 2019-ben (Eurostat), ez kb. 230 000 embert jelent.
Kihangsúlyozta, hogy a NEET nem bélyeg, csupán egy átmeneti állapot, továbbá nem egy homogén csoportot jelez. Az Európai Unió kapcsán kifejtette, hogy az Európai Bizottság kötelezte a tagállamokat az ESZA alapból származó támogatások 10 %-ának NEET fiatalok megsegítésére való fordítására. Megítélése szerint az említett státuszból két út vezet kifelé. Egyrészt, ha be- vagy visszavezetjük őket a munka világába, másrészt, ha visszavezetjük őket az oktatásba. Kiemelte a pályaorientáció jelentőségét, illetve azt, hogy a segítőknek kell megkeresniük az érintetteket, mert jellemzően ők maguk nem fognak jelentkezni például egy munkaügyi központban.
Horváth Tamás, az ITM Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkára is köszöntötte a megjelenteket, illetve köszönetet mondott az Alapítvány munkájáért. Rámutatott, hogy a Kormány 2010 óta kiemelt figyelmet fordított a NEET fiatalokra, melynek következtében a foglalkoztatásban 10 %-kal többen jelennek meg a 25 év alattiak közül (9 év alatt elért növekedés). Ez a támogató hozzáállás a jövőben is meg fog maradni. Kiemelte azt is, hogy a váratlan gazdasági események rendkívül gyorsan kifejtik hatásukat a fiatal foglalkoztatottak tekintetében is (a 25 év alattiak foglalkoztatásának vonatkozásában 2,5 %-os visszaesés tapasztalható a koronavírus következtében).
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója tolmácsolta a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárság üdvözletét. Üdvözölte, hogy már nagyon kevés olyan kutatás van, amely ne terjedne ki az egész Kárpát-medencére. Nemzetpolitikai szempontból fontosnak nevezte az otthon maradást, mert ez a határon túl magyarok számára kettős jelentőséggel bír. Helyi szinten, kisrégiós szinten kell biztosítani a támogatást, mely a helyben boldogulást irányozza.
Balogh László, a PM Pénzügyi Politikáért Felelős Államtitkára kifejtette, hogy lényeges eleme a fiatalok helyben tartásának témájában az, hogy az egyik motiváció az anyagi jobb lehetőségek képének felmerülése. Ennek hitelességéről elmondta, hogy nem csak a magasabb fizetésekre kell figyelmet fordítani, hanem arra is, hogy az adott országban élni jóval költségesebb, így az előny csak látszólagos.
Balogh László, az MTV Hiradójában:
Balla Mihály, országgyűlési képviselő megfogalmazta, hogy a
Z generáció esetén figyelembe kell venni, hogy a számítástechnika világában nőtt fel, ebből adódóan másfajta módszertan szerinti világban él. A kihívás azon egyensúly megtalálása, amely a helyi közösségekhez való kötödés, szülőföldhöz való ragaszkodás és a technológiai vívmányok fejlődéséből adódó gyorsuló világ közt van.
Nógrád megyében a térség megtartóereje kapcsán kifejtette, hogy Budapest közelsége számos előnnyel (felsőoktatás stb.), de hátránnyal is jár (az ott töltött egyetemi évek alatt elhelyezkednek, itt találnak párt stb.). Emellett kihívást jelent a térségben élő hátrányos helyzetűek nagy száma – ehhez kapcsolódóan kiemelte az Alapítvány segítő munkáját.
Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei közgyűlés elnöke szerint a fiatalok helyben maradása a legfontosabb cél, mert ha ezt meg tudják oldani, az mindent hoz maga után, ugyanis jellemzően a tehetségesebb, aktívabb réteg hagyja el a térséget. Ehhez biztos munkahelyekre, biztos megélhetésre van helyben szükség. Emellett egy „kis Szilícium-völgy” meghonosítására is célzott elnök úr, valamint figyelmet fektet egy élhető környezet kialakítására. Szerinte a járások székhelyét lenne érdemes fejleszteni, mert ezek belátható léptéket biztosíthatnak a fejlődésre. Fontosnak gondolta a nógrádi identitás erősítését, mert ha nem tudják megmutatni fiataljaiknak, hogy miért szeretnek itt élni, akkor nagyon nehezen lehet őket meggyőzni a helyben maradásról.
Veres Márton, a Magyar Ifjúsági Konferencia Egyesület elnöke a kutatás fontosságáról beszélt. Elmondta, hogy az elmúlt kb. 80 évben nagy változásokon mentek át az emberek és Magyarország is. A generációk közti különbségekre ő is felhívta a figyelmet, különös tekintettel a Z generációkra. Arra fókuszált mondandója során, hogy ezek a generációs szakadékok okán a szülők és gyermekeik nem értik. Ennek okán elengedhetetlen e generációnak a megismerése, melyhez szükséges ez a kutatás is.
Tudatosítanunk kell, hogy egy fiatalért globális verseny folyik (lásd: telefonos applikációk – mit használnak stb.), illetve egy kaliforniai cég többet tud a családtagjainkról, mint mi magunk, mert olyan mennyiségű adatot gyűjtenek mindenkiről.
A Magyar Ifjúsági Konferencia alapvetően nem végez kutatásokat, hanem segítik azokat. Jelenleg egy olyan applikáción dolgoznak, amely segít a magyar egészségügyi szakemberek felkutatásában a külhoni, illetve külföldön élő magyaroknak.
A köszöntőbeszédek zárásaként három partnerünk videoüzenete következett. Elsőként Tussay Szilárd, az Erdélyi Ifjúsági Keresztény Egyesület igazgatója beszélt. Kifejezte abbéli reményét, hogy a Kárpát-medencét átszövő együttműködések, barátságok a jövőben is megmaradnak, és együtt tudnak továbbra is tevékenykedni, illetve a kutatások eredményeit a mindennapokban felhasználni. Fancsali Barna, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke is videóban köszöntötte a megjelenteket. Beszélt a MIT és az Alapítvány gyümölcsöző együttműködéséről, illetve arról, hogy várják a kutatás során összegyűjtött jó gyakorlatokat, amelyeknek hasznát tudják venni tevékenységük során.
Végül Zachar Pál, az Ipolysági Cserkészcsapat polgári társulásának (SAAG SCOUTING) elnökének szavai következtek. Kifejezte sajnálatát, hogy a jelen helyzetre tekintettel nem tudott részt venni a konferencián, mert az elmúlt években a projekt a mindennapjai részévé vált. Örömét fejezte ki, hogy részt vehettek ebben a kutatásban, mert számos új ismerettel, tapasztalattal gazdagodtak általa, és szakmai alapokra tudott helyeződni a Z generációval való foglalkozás. Kifejezte bizodalmát abban, hogy a projekt jövője egy cselekvési terv lesz, mely segít a feltárt problémák megoldásában.
Szakmai előadások
Héjja Gábor, az Együtt Európáért Alapítvány szakértője kiemelte, hogy a kutatás nem korlátozódott Nógrád megyére, hanem valóban kiterjedt az egész Kárpát-medencére. Elmondta, hogy más projektek keretében is végeztek hasonló vizsgálódásokat, összességében több ezer fiatal töltötte ki a megfelelő kérdőíveket, illetve számos szakember is kifejtette álláspontját a téma kapcsán. A szakértő kitért arra is, hogy jelen kutatás és projekt célja egy következő előkészítése, melynek keretében szeretnének egy átfogó tájékoztató és információs kampányt indítani. Ennek keretében olyan ismereteket, tényeket és tudnivalókat akarnak megosztani majd a fiatalokkal, amelyek befolyásolhatják a helyben maradással kapcsolatos döntésüket.
A szakmai programok sorát Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója kezdte Nemzetpolitikai koncepció és támogatások a szülőföldön való boldoguláshoz c. előadásával. A nemzetpolitika céljai kapcsán elmondta, hogy a szülőföldön való boldogulás a stratégiai irány – ami összhangban van jelen projekttel is. A külhoni magyarok interetnikus közegben vannak, ami egy versenyhelyzetet teremt. Térképekkel szemléltette, hogy melyek azok a szórványtelepülések, ahol veszélyeztetett helyzetben van a magyarság, vagyis ha nem történik semmilyen beavatkozás, akkor fogyni fog. Kiemelte a fiatalok hegyben tartásának jelentőségét, hiszen ha ez nem sikerül, akkor nincs jövő. Az is cél, hogy ezeket az ifjakat megtartsuk a magyar oktatási rendszerben azért is, mert több veszélyeztetett iskola is van.
A nyelvhasználat kapcsán elhangzott,
hogy minél inkább szórványban él a magyarság, annál inkább visszaszorul a magyar nyelv használata a magánszférába, ezzel párhuzamosan pedig csökken a nyelv presztízse, és megnő annak az esélye, hogy a szülők többségi iskolába íratják gyermekeiket. Ha nincsenek magyar intézmények, kevésbé lehet mozgósítani a magyarokat, és kevésbé valószínű, hogy választójogukat gyakorolni fogják.
A felvázolt problémákra települési szintű programokat szükséges létrehozni, ezzel revitalizálni a magyarságot és a fiatalokat.
Székely Levente, a Kutatópont Kft. kutatási igazgatója a Kárpát-medencei nagymintás ifjúsági kutatásuk kapcsán beszélt arról, hogy ők, illetve a Z generáció feletti korosztály hogyan látják a fiatalok, illetve a fiatal munkavállalók helyzetét. Rávilágított, hogy a mindenkori fiatalokról sommásan és kedvezőtlenül vélekednek az idősebbek. 2016-os adatok alapján nem beszélhetünk arról, hogy a 15-29 éves fiatalok ne lettek volna aktívak a munkaerőpiacon (minden második személy folytatott valamilyen keresőtevékenységet, jellemzően 19 éves kortól).
Ráadásul a pozitív folyamatok hatásait is visszaigazolják a mért elégedettségi szintek. Különbséget mutatnak a „problématérképen” megjelenített adatok Kárpátalján, Erdélyben és a Vajdaságban – tehát vannak regionális különbségek. Ha a fiatalok önképét nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy magukat alapvetően tehetségesnek és gyorsan tanulásra képesnek gondolják. A külföldre költözés tekintetében azt látjuk, hogy ez a fiatalok gondolataiban benne van, de többség nem tervezi tartósan más országban maradást.
Ferenc Viktória, a projekt szakmai vezetője bemutatta a NEEDS OF THE NEETS c. kutatást. Elmondta a Z generáció kapcsán, hogy egyfajta digitális változás figyelhető meg a különböző korosztályok között. Erre épülhet egy szemléletformáló kampány, ami lehetne egy továbblépési pontja a projektnek. Rávilágított, hogy a NEET fiatalok aránya szerencsére egyre inkább csökken Magyarországon, de ez a helyzet a többi, kutatásban részt vevő országban kicsit rosszabb. A projekt célja a NEET fiatalok helyzetének megismerése volt azáltal, hogy az érintettek és a velük foglalkozó humán szakembereket kérdezték meg a témában. Mindennek pedig a hosszú távú célja az, hogy a vidéki fiatalok helyben boldogulását támogassák.
Az derült ki, hogy számos szakember azzal a prekoncepcióval bír, hogy úgyis el akarják hagyni lakóhelyüket a fiatalok tanulás miatt, illetve a nagyvárosi (jobbnak vélt) munkalehetőségek okán. Ez a vélekedés azonban nem vág egybe a fiataloknak szóló kérdőív eredményeivel. Utóbbiból ugyanis az derült ki, hogy a legtöbben csak tapasztalatszerzési célzattal költöznek nagyvárosba vagy külföldre, azonban a máshol való végleges letelepedésben kevesen gondolkoznak. Emellett sokkal inkább mérvadó számukra, hogy ott, ahol élnek, jól érezzék magukat, legyen egy közösség, amelyhez tartozhatnak, továbbá mozgatja őket a bizonyítási vágy is.
Kerekasztal beszélgetések
Az első, Lehetőségek a fiatalok helyben tartására c. kerekasztal beszélgetés résztvevői voltak: Mohay Gergely, az EMMI Ifjúságügyi Programok Osztályának főosztályvezetője, Balla Mihály, országgyűlési képviselő, Skuczi Nándor, Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, Csach Gábor, Balassagyarmat polgármestere, Rigó Dávid, Drégelypalánk polgármestere, Székely József, Diósjenő polgármestere és Erdős Szabolcs, az Alapítvány alapítója, aki a beszélgetést moderálta. A beszélgetés során a résztvevők arra jutottak, hogy települési szinten a fiatalok helyben tartására nincs kiforrott recept, hanem többféle jó gyakorlat van, amikből a településeknek kell összeválogatni a szükségeseket, majd ezeket megfelelő arányban vegyíteni (hasonlóan, mint egy széles spektrumú antibiotikum).
A második kerekasztal beszélgetés a vidéki fiatal nők önfoglalkoztatása – vállalkozóvá válás témájáról szólt. A kerekasztal különlegességét az adta, hogy ugyanazon témát öt különböző aspektusból tudtuk vizsgálni.
A beszélgetésben részt vett Batthyány-Schmidt Margit, egy a női érdekképviselettel foglalkozó szervezet, a Magyar Női Unió elnöke. Tebeli Izabella, PM főosztályvezetője, aki kiemelten foglalkozik a pénzügyi tudatosságra neveléssel. Vita Emese, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa, akinek szakterülete a család- és párkapcsolati szociológia. Fekete Zsóka, vállalkozó, a Mangalica Farm alapítója és Inotay Petra, FIVOSZ Női Bizottságának elnöke.
Kifejtésre került, hogy a nőknek azért is van nehezebb dolga vállalkozóként, mert már gyermekkoruktól más skilleket fejlesztenek bennük, a társadalom hagyományos értékrendje szerint az önálló boldoguláshoz szükséges tulajdonságok maszkulin jellegűek – így nem ezeket erősítik már a kislányokban sem. Továbbá a vállalkozó résztvevők kifejtették azon véleményüket, mely szerint, ha egy nő mégis vállalkozóvá válik, nagyon szívósan és kitartóan viszi véghez céljait.